Süt ránk a napsugár, tengerszínű kék az ég, nézd hogyan ragyog a nap, erre vártunk nagyon rég...

Elösször is egy kis információ illetve dicsekvés. Életemben elösször, honlapversenyt nyertem. És nagyon, nagyon nagyon és milliószor is nagyon hálás vagyok, és ez mellett boldog is. Ezer köszönet Isabellenek, a nyctophilia.gp szerkesztőjének, mind azért hogy engem sorsolt ki, és hogy adott egy lehetőséget hogy nyerhessek. Annyira jó érzés, de komolyan, most úgy érzem magam mintha az oscar díjat tarthatnám a kezembe. Mégegyszer köszönöm szépen.

Ez most egy random bejegyzés lesz, semmi előre megtervezett forgatókönyv, vagy éppen kijelölt téma, csak szimplán a mindennapok alatt felgyülemlett gondolataimat szeretném kicsit összegezni, egy két olyan említésre méltó eseményt feljegyezni.

Munka:
mostanában megint ott tartok hogy alig van időm, mert a munkahelyemen állandóan hosszú napjaim vannak, ami azt jelenti hogy 10-11-12 órákat is dolgozom, és legtöbbször köztes műszakban, ami szerintem a legroszabb. Bár megmondom őszintén minden műszakban utálok valamit. A reggeli műszakban, a koránkelés az ami szétcseszi az egész napomat, és nagyon sokáig tart amíg normálisan ki tisztul a fejem és képes vagyok normál emberként viselkedni. A délutános műszak sokáig tart, és este már annyira elfáradok hogy majdnem bealszom. A köztes műszak pedig hosszú. Elveszi a délelőttömet, és a delutánomat is. Szóval, jaa. Jövőhéten leltározni fogunk, amitől eléggé tartok, mert még sosem leltároztam. Volt részem már kétszer is leltárban, de a pozicióm miatt mindig kiestem a leltározásból, mert vagy sütöttem, vagy kasszáztam. És kicsit félek,mert biztos hogy nagy lesz káosz, és nem akarok balfasz lenni. Mert ha balfasz leszek a főnőkasszony rohadtul kifog akadni, amit nem szeretnék. Kurva ritka az olyan amikor elsőre megértem azt amit magyaráz, mert mindig olyan idiótán beszél és megcsavarja a dolgok lényegét, véletlenül se lehessen elsőre megérteni. Nem szeretek vele dolgzni, sőt egyenesen rühellem az olyan napokat amikor tudom hogy vele kell dolgoznom. De hát választás nagyon nincs. Ezen kívül nemég volt nálunk keret idő dolgozója szavazás, és már kiváncsi vagyok az eredményre. Lényegében olyan mint egy hónap dolgozója kitüntetés. Én már csak azért sem szavaztam olyan emberre aki állandóan elnyeri ezt a díjat, mert úgy érze hogy túlságosan elvannak szállva ezek az emberek. Egyszer én is szívesen elviselném ezt a kis "jutalmat", jó lenne az én nevemet látni lógva a képkeretben, de tudom hogy ez nem mostanában lesz. A napokban elég sok lebaszás, és fejmosás ért, ami részben lerontotta a kedvemet, és megkaptam azt a beszólást hogy én mindent megmagyarázok. Hát de ha olyan dologért szólnak be nekem, amivel én is tisztában vagyok, például hogy egy karton műzlit ott hagytam valahol. Beszólnak, miközben én tudom a munkám folyamatát, és hogy mit hogyan kezdtem el, és szándékomban állt befejezni. Ja egyébként viszont képzeljétek, leltározásnál este zárás után max hangerőn fogjuk nyomatni a zenét, azokon a hangszórókon amiket a következőket hallhassátok : " Tisztelt vásárlók, a kettes kassza bezár blablablaaa"

Idegesít hogy állandóan betalálnak engem az olyan faszik akik vagy totál alkoholisták, vagy pedig baromira rondák és még taplók is. A csajozós dumáik pedig erősen ütik a totálgáz mérce felsőfokát. A minap az egyik hódólóm felajánlotta hogy szívesen befonja a hajamat. A másik szívtipró pedig megkérdezte mire akarom őt meghívni..what the fuck? Öcsém, ha tudnád hogy milyen szívesen lebasztam volna neked egy pofont. Ja és rendesen beszólt nekem, hogy nem facebookozhatok csak akkor ha bejelölöm és irok neki. Igen apukám, valószínűleg csak te miattad fogod facezni.. Fuck Logic. És ilyenkor elgondolkodom azon hogy mit vétettem én hogy mindig az ilyen embereket küldi utamba a sors? Miért mindig az ilyen lúzer liga talál be engem? Egyszer élném már át azt hogy egy jó pasi, egy tényleg JÓ PASI, mutat érdeklődést, vagy tesz valami jó ajánlatot. Oké van barátom, de ettől függetlenül jól esik a visszajelzés egy olyan embertől aki nem közömbös a nők számára.

Nyaralás:
Életemben egyszer voltam normális nyaraláson, körülbelül 7-8 éves koromba, amire már nem is nagyon emlékszem. Idén nyáron remélem hogy végre rámkacsint a szerencse,és össztudok hozni egy jó kis nyaralást. Már beszéltünk arról hogy egy hétre elmegyünk a Horvát tengerpartra. A párom nagynénje felajánlotta hogy lakókocsival elvisz minket, mivel én még sosem látta tengert, és nagyon nagy vágyam hogy végre eljuthassak egy tengerpartra. Szeretném én is átélni ezt az élményt, és végre kicsit kikapcsolódni, és nem pedig egész nyáron dolgozni vagy pedig otthon feküdni.Mert eddig ebből állt miden nyaram. Tervek meg ajánlatok eddig vannak, de nem tudom hogy mi lesz belőle. Elvileg a balaton is tervbe van véve,mivel szintén a kedves nagynéni most vett a parton egy nyaralót és ide is ehívott minket . Elvileg vasárnap megyünk egyet kirándulni, és kicsit ismerkedünk a környékkel. A balatoni nyaralásnak is nagyon tudnék örülni, de megmondom őszintén hogy a tengerpart az ami nagyon de nagyon vonz. Feledhetetlen élmény lehet látni a tengert, fürödni benne, sétálni a parton.. Áhh megbozongok ahogy rá gondolok.

Társasági élet:
A társasági életem a munkánkívül totál nulla. A barátaim valahogy elvannak foglalva mással mint hogy engem keressenek, és én már teljesen beletörődtem.Nincs már energiám mindig tervezni az összhozhatatlan találkozásokat, programokat, mert sose jön össze, és meguntam. Rossz hogy nincs mellettem egy olyan ember se aki fontos nekem, de képtelen vagyok már én teperni. Elfogadtam hogy vége lett a sulinak, így vége lett a találkozásnak és az együtt töltött időknek. Bekell érnem egy -két havonta történő találkozással, ami kb fél óra -óra. Enny idő pedig nem sok mindenre elég.Szar , de ez van.

A hajam:
Nem tudom hányszor elmondan menyire tele van a faszom a hajammal. Ugye sikerül szürkét csinálni belőle nagy nehezen, ami hajmosásnál mindig kijön, és amikor újra megpróbáltam, ugyanolyan már nem lett. Ma vettem egy szürke hajfestéket, és eldöntöttem hogy magamnak fogom befesteni. Hát rendesen megszívtam, küzdöttem hogy a lehető leggyorsabban felkenjem a hajfestéket, de áááá nem sikerült, és a végén már teljesen bepánikoltam, amikor láttam hogy tiszta kék a hajam, azthittem hogy ennyire befogta, így gyorsan le is mostam . De rájöttem hogy nagy hiba volt, mert szinte semmit sem fogott meg XD Úgyhogy most megint ott tartok hogy mégegy doboz hajfesték, és egy külső kéz fogja felkenni mert mégegyszer én nem szerencsétlekedem halálra magam , főleg potyára.. Szerelmes vagyok ebbe a szürle hajszínbe, és szeretném ha tökéletes szürke lenne, és ne kelljen minden hajmosásnál azon aggódnom hogy kijön belőle a szín..