A boldogság titka a siker, a siker titka pedig a pozitív hozzáállás és az akaraterő összemixelve.
Azthiszem végre elmondhatom azt hogy igen, sikerült elérnem amit akartam. És 12.-én utazom a balatonra.Amikor ma a főnőkasszony közölte velem, szó szerint öröm táncot jártam a raktárban, a kamera biztos felvette és a bizti őr tuti gyagyásnak tartott, de nem érdekel. Mostanában csak ez járt a fejemben hogy sikerüljön tényleg ez a meló, és tádámm sikerült. Boldog vagyok és már nagyon várom. Azonban előtte még eljárok ugyanúgy eprezni, hogy legyen plussz pénzem. Most tudatosulnak csak bennem a dolgok, hogy még mennyi mindent megkell csinálni jövőhétvégéig. Albérletet kifizetni, amit jövőhéten fogok . Akarok még körmöt csináltatni hogy azért na, szép körmökkel menjek már el , hiszen hosszú hetek óta nem rágom már, és direkt azért hogy végre tudjak műkörmöket csináltatni. Jó persze ez még a kisebbik gondom.  Azon gondolkodtam hogy hogyan tudnám megoldani a rezsi fizetést, miközben távol vagyok, mert ugye általában a tulajnak adom a pénzt a csekkel együtt. Ezt is elkell valahogy intéznem , ne az utolsó pillanatban kelljen majd gondolkodni hogy hoppsz mi a francokat csináljak. Elkell jutnom mindenképpen a hádába, hogy betudjak szerezni magamnak balatonra illő nyári ruhákat, mint például valami jóképű és érdemleges rövidnadrágot, mert még mindig a rövidnacik száma a kollekciómban az nulla. Egyszerűen nem jutok oda hogy olyan szerezzek be amiért nem sajnálom kiadni a pénzt. Gondolataimban már elkezdtem összepakolni, és rájöttem arra hogyha úgy akarok utazni , hogy mindenem amire szükségem van ott legyen velem, és kényelmesen érezzem magam a pár hét alatt, szerintem kevés lenne 5 bőrönd.. és igazából bőrőndöm is csak egy van :D Paff. Nem tudom hogyan lehetséges megoldani azt hogy egy bőrőndbe beleférjen minden ami kell.. Nagyon nagyon koncentrálnom kell arra hogy a létszükségletet cipeljem magammal..ami szerintem úgy sem fog összejönni. Gondoltam kellene vinnem a laptopot is , hogy azért valami elfoglaltságom legyen unalmasabb napjaimban, és ehhez pedig szükségem lenne egy laptoptáskára is. Fú annyi mindent kell vennem hogy már a fejemben a káosz egyre jobban akar kitörni. Azthiszem fogok írni egy listát, mi az amit vennem kell, és mi az amit vinnem ..

Elmezavarodottság legelső jelei mutatkoznak rajtam. Megint olyan dolog amit egyáltalán nem értek, és tiltakozom is ellene, de valahogy hiába. Rájöttem arra hogy nekem tetszik a főnőköm..mármint a főnökasszony..és nem akarom hogy tetszen!!! NEM. Miért is? Elösször is, mert egy rohadt vén tyúk hozzám képest, ami azt jelenti hogy jóval 40 fölött van.. másodszor pedig nem vagyunk egy világ, ő a milliomosok partyjában szürcsölgeti a méreg drága kis koktélokat, én pedig örülök ha egy hónapba egyszer a haverokkal otthon megiszok egy sommersbyt.. meg nem mellesleg eléggé kétszinű és bunkó személyiség. De baszsus, még is valahogy azt érzem hogy nekem bejön és felizgat.. Nemtudom miért. Alakra végülis egész jó, mert sokat foglalkozik a külsőjével, formás fenék (nagyon formás) szép barna bőr..( ami egy gyenge pontom )... és stb. És nagyon fejbe akarom lőni magam hogy nekem megint valaki olyan tetszik aki teljesen ellentmond az ideálomnak. Bár igazából többen is jegyezték már meg hogy lehet hogy leszboszi a főnőkasszony, mert sokszor furán viselkedik..Én egyébként simán kinézem belőle, sőt olyan domina stílusa van..talán ezért is tetszik valahol...
Annyira nem szeretek akkor dolgozni amikor a nagyfőnőkuraság bennt van a boltban.. Szerintem sokan vannak vele úgy hogy olyankor mindig mindenre a legpontosabban odafigyelnek, és sokszor zavarban is vannak és kiesnek a rutinból..Én például nagyon koncentrálok hogy centiméterre pontosan kirakjam a szerencsétlen árut, de sokszor viszont csak állok és gondolkodom na most mit csináljak, mert annyira zavarban és kellemetlenül érzem magam hogy kiesek az adott ritmusból és elvesztem a fonalat. Tudjátok ez a megfelelési kényszer, amikor annyira jó akarsz lenni hogy már az erőlködéstől inkább csak hátráltatod saját magad és visszafele esel..Na hát én így vagyok. A másik dolog, gyűlölöm amikor magyaráz nekem valamit.  Külsőre, egy állandóan öltönyben járó, alig 30 éves, full jó pasi , de amikor megszólal akkor nem értek semmit, mert állandóan a legbonyolultabb szaknyelvvel próbálja elmondani amit akar. És én csak bólógatok és helyeselek, mintha érteném...az a szerencsém hogy nem kérdez vissza mert akkor aztán koppanék hogy nem értettem semmit abból amit mondott xD Azért ma egy kicsit csalódtam, mert vártam hogy behív az irodába és elmondja nekem a balatoni melóval kapcsolatban a részleteket,de nem szólt semmit.

Ma megint temérdek mennyiségű extradegenerált.vásárlókkal voltam körülvéve, és rákellett jönnöm hogy sokkal jobban teszem ha inkább magamban forrok fel az idegtől, mintha kinyitnám a számat. Minimum 20-szor játszották el velem azt hogy, bezártam a kasszámat, és zárás után is direkt oda pakoltak hozzám, miközben a másik üres volt... Ennek a fele látta hogy bezártam, de szándékosan pakolt fel, a másik fele pedig megint ment a vakvilágba mint egy sehallselát idióta, és baszta felemelni a fejét hogy felnézzen a villogó piros lámpámra. És akkor ne legyél ideges Bebi, amikor hátul meg vár rád a kurva nagy raklap hogy egyedül kipakold... Áhh...agyfasztkapok.